Medence karbantartása és tisztítása hatékonyan

Ha homokszűrős rendszerünk van, ne engedjük le a vizet! Egy hosszabb ideig szűrt, pH stabil víz – még ha algás is – értékesebb, mint a friss csapvíz, amely kemény, instabil a pH értéke, tele van vassal, mangánnal. Be kell állítani a pH értékét, állandó – 3 mg/liter – klórszintet kell tartani, folyamatosan szűrni kell, gyakran tisztítani a szűrőt. Még algaölő sem kell. Nincs az a zöld víz ami így 3 nap alatt ne változna kristálytisztává. Ha mégsem, akkor valami gond van a szűrőnkkel. Használjunk pelyhesítőt is.

Ez feltöltés után fordul elő, miután beklóroztuk a vizet. Az okozza, hogy a klór kicsapja a vízben oldott vasat, mangánt, fémeket. A homokszűrő ki fogja szűrni, utána vissza kell öblíteni. Használjunk pelyhesítőt.

Ezt a vízben lévő ún. kolloidális szennyeződések okozzák. Ezek olyan kis méretű részecskék, hogy a szűrőhomok már nem képes kiszűrni. Akkor fordul elő, ha már pár napja alacsony a klórszint a vízben. Be kell klórozni a vizet, pelyhesítőszert kell használni, folyamatosan szűrni, gyakran visszaöblíteni. Egy nap múlva kristálytiszta lesz.

Az algák foszfáttal táplálkoznak. Ez a töltővízzel, háztartási tisztítószerekkel, vizelettel stb. kerül a vízbe. Az algához kell még az algaspóra, ez esővel, széllel jön. Kell még hozzá napfény és meleg.

Ha új kültéri medencét tervezünk, a helyének kiválasztásánál legyen szempont, hogy nyáron minél több napsütés érje.

A vízmélység legyen 1,20 m. Ez már úszni bőven jó, labdázni tökéletes, a tüdő nincs víznyomás alatt. A medencehidraulikát úgy kell tervezni, hogy a vízbefúvók legalább 40%-a az alsó rétegeket öblítse, így egyenletes hőmérsékletű lesz a vízoszlop.

Ha használaton kívül van a medencénk, takarjuk, vagy fedjük! Ezzel a hőveszteség 70%-a megfogható, 5-6 °C-kal melegebb lesz a víz. Ha van napkollektorunk, egy hőcserélőn keresztül a legolcsóbban fűthetjük a medencénket. Ha nincs, a funkcióját egy abszorber töltheti be, vagy egy napkollektor lamellás redőnyös medencetakarás. Hőcserélőn keresztül fűthetjük még gázkazánnal, vagy vegyes kazánnal. Az elektromos fűtőpatron üzemel a legdrágábban, ennek egy gazdaságosabb és egyre népszerűbb verziója a levegő-víz hőszivattyú. Ha a medence építésekor nincs is rá pénzünk, gondoljunk az előkészítésre, csőalapozásra.

Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez előre tudnunk kell, hogy várhatóan mekkora terhelése lesz/van a medencénknek.

Medencefedéssel lefedett kültéri, vagy beltéri medencének nagyságrenddel (!) kisebb a terhelése, mint egy fedetlen kültéri medencének. Vendéglátóhelyek medencéinek jellemzően sokkal nagyobb terhelése van, mint egy családi használatú medencének.

Számolni kell még a 28-30 °C-nál melegebb medencevízzel, mert a baktériumok/algák szaporodási sebessége a hőmérséklet emelkedésével négyzetesen nő. Ezt figyelembe kell venni a masszázsmedencék fertőtlenítésének tervezésekor, de nagy melegben egy jól tájolt fedett úszómedence vízhőmérséklete is lehet kritikusan magas.

Minden fertőtlenítés alapja a medencevíz pH értékének 7,0-7,6 közti tartása. Ezt kézi vagy gépi, általában pH csökkentő – ritkábban pH növelő – adagolásával érhetjük el.

A gyakorlatban csak a csekély terhelésű medencék fertőtlenítésénél jöhet szóba az alternatív fertőtlenítési megoldások kizárólagos alkalmazása. Alternatív fertőtlenítés alatt a nem klór vagy bróm alapú módszereket értem. Ide tartozik az ezüst-rézionos fertőtlenítés, az UV-fertőtlenítés, aktív oxigén stb., és ezek keverékén alapuló termékek.

10 éves magánmedence-karbantartási tapasztalatommal állítom, a klóros fertőtlenítés a legmegbízhatóbb. Itt nem a közfürdőkben és az uszodákban tapasztalható klóros vízre gondolok. A magánmedencékben a közfürdőkben tapasztalt klórérték töredékét kell beállítani. 0,6-1,2 mg/literes klórértéknél nem tapasztalható sem piros szem, sem kiszáradt, viszkető bőr, de még klórszag sem.
Aki az átlagosnál jobban tart a klóros medencevíztől, annak egy még alacsonyabb klórszintet ajánlok, alternatív fertőtlenítéssel kiegészítve.

Vagy a gyakorlatban nagyon bevált sósvizes technológiát, sósvizes fertőtlenítést.
Ez a módszer is klóralapú, mivel a medencevízhez adott konyhasó (NaCl) elktrolízisével termelődik klór. Egészségügyi szempontból az előnye abból fakad, hogy amikor az aktív klór lekötődik, közvetlenül sóvá alakul vissza, nem pedig valamilyen klórszármazékká, ami a klórszagot, irritációt okozza a hagyományos klórozás esetében.

További előnye, hogy a legolcsóbb vízfertőtlenítési módszer.
Azoknak nem ajánlom, akik idegenkednek a sós ízű medencevíztől. Bár a sótartalom a tengervíz sótartalmának tizede, de azért a medencevíz olyan sós lesz mint a húsleves. Ezen kívül más kellemetlenséget a fürdőzőnek nem okoz. Gondolni kell rá, hogy a sós víz megtámadja a normál minőségű rozsdamentes acél létrát, hőcserélőt és a többi gépészeti elemet.

A legelterjettebb változatukat ajánlom továbbá 30 m3-nél kisebb medencékhez, mert ezek a készülékek nem automatikusak, nem mérik a medencevíz klórszintjét, nem szabályozzák maguktól a termelt klór mennyiségét, így a kisebb medencéket alul, -vagy túlklórozzák.

Súlyos felárért már megvásárolható az a változat, amely a víz klórszintjétől függően termeli a klórt, a víz pH értékétől függően adagol pH csökkentőt. Ez a párosítás a egyik legjobb módszer az egészséges medencevízhez.

A sós/klóros kipárolgás miatt nem ajánlom beltéri medencékhez sem. Előbbi ok miatt számítani kell rá, hogy eltolható fedéssel felszerelt medencék kinyitásakor fojtó, klórgőzzel telített párát lélegezhetünk be. Aki ettől idegenkedik, az válasszon inkább más technológiát.

Legegyszerűbb klórozásos módszer a klórtabletta alkalmazása. A sósvizes fertőtlenítés után ez a legolcsóbb üzemköltségű. Közepes vagy nagyobb terhelés, ill. hosszabb időre magára hagyott medencék (nyaralók) esetén ezzel nehéz tartani az ideális klórszintet.

Erre a problémára nyújt megoldást a folyékony klórautomatikus adagolóval történő bejuttatása. Ezek a készülékek egy mérőszondával mérik a medencevíz klórszintjét és ehhez képest adagolják a folyékony klórt. Így a terhelés hirtelen megváltozásakor is gyorsan reagálnak, ezért a medencében mindig ideális marad a klórszint.

Hátránya, hogy a folyékony klór fajlagosan drágább, továbbá hogy a klór (redox)érték méréséhez használt mérőszondát egy-kétévente cserélni kell, és évente többször érdemes bekalibrálni.

Az automatikus klóradagolók olcsóbb változatai nem közvetlenül a klórértéket, hanem az ún. redoxpotenciált mérik, és ebből következtetünk a medencevíz klórszintjére. A redoxpotenciál (mV) értéke viszont nagyban függ a víz pH értékétől, ami kézi pH-adagolás esetén erősen ingadozhat. Ezért, ha állandó klórszintet akarunk tartani a medencénkben, érdemes egy automatikus pH adagolóra is beruháznunk.

Az alábbiakban nézzünk néhány konkrét példát arra, hogy adott fertőtlenítési technológia milyen medencéhez alkalmas:

Klórtabletta: kültéri vagy beltéri, takart vagy takaratlan, 2-50 m3-es medence, kis vagy közepes terheléssel, napi vagy heti felügyelettel.

Sósvizes fertőtlenítő: kültéri, takart vagy takaratlan, 30-100 m3-es medence, kis vagy közepes terheléssel, napi, heti vagy kétheti felügyelettel.

Automatikus klóradagoló: kültéri vagy beltéri, takart vagy takaratlan, 10-200 m3-es medence, kis, közepes, vagy nagy terhelés esetén, napi, heti, kétheti, havi vagy akár háromhavi felügyelettel.

Alternatív fertőtlenítők: beltéri, vagy fedett kültéri, takart vagy takaratlan, 0-30 m3-es medence, kis terhelés esetén.

Számítani kell rá, hogy minél nagyobb a medence térfogata, annál lassabban/lomhábban mozdul el a víz pH-értéke és klórszintje, ezért ritkább felügyeletet igényel. Ebből következik, hogy minél kisebb a medencénk, annál gyakoribb felügyeletet kíván.

Legnehezebb a masszázsmedencék vízkezelése. Azonban mindenre van megoldás.

Ha bármiben tudok Önnek segíteni, szívesen állok rendelkezésére:
Hunyadi Zoltán
06 30 270 0 280
info@medenceepito.hu